SZENTLÉLEK TEMPLOM NAGYBÖJT
VI. VASÁRNAPJA:
VIRÁGVASÁRNAP:
KRISZTUS JERUZSÁLEMI BEVONULÁSÁNAK NAPJA
+ DOMINE, NE LONGE FACIAS +
BEVEZETŐ NÉPÉNEK
(SZ.V.U.: 77.):
1.) MEGVÁLTÓ KIRÁLYUNK
elébe megyünk, - Méltó tisztelettel Urunkhoz
legyünk, |
Hozsannát kiáltson néki minden hív, - dícsérettel áldást mondjon
nyelv és szív.
2.) ÍGY TISZTELTE JÉZUST a zsidó
nemzet, - Virágvasárnapján nagy
gyülekezet, | Elébe kimentek pálmaágakkal, - dicsérő énekkel és virágokkal.
INTROITUS
(Graduale
Hungaricum: 124.o./129.; 21. Zsoltár 20.22.2):
Vers/: Istenem, Istenem, miért hagytál el /engem? * miért vagy messze
kiáltásom
sza-vá-tól?
ANT.
RESPONSORIUM
(Éneklő Egyház: 1397.o./ 806.; Fil 2.8-9):
KRISZ-TUS + engedelmes volt értünk
/mind-ha-lá-lig, * a Keresztha-lá-lig.
Vers/: Azért fölmagasztalta Őt az Is-ten + és nevet adott Né-ki, * mely fölötte
van min-den
név-nek. è
KRISZ-TUS...
TRACTUS
(nagyheti
zsoltár; 21. zsoltár):
2.) Én Istenem,
napestig kiáltok és meg nem / hall-gatsz? * És éjjel, és nem
fi-gyelsz / re-ám?
3.) Én pedig féreg
vagyok már, nem is / ember *
az emberek gyalázata és a
nép meg-ve/tet-je.
4.) Átlyuggatták keze-met és / lábamat * és
megszámlálták min-den /
/ cson-to-mat.
5.) Csak néznek és
szem-lél-nek / engem *
elosztották maguk között
ruháimat és
köntösömre sor-sot
/ ve-tet-tek.
6.) De Te, Uram, ne
légy mesz-sze
/ től-em * én Erősségem, az én
védel-mem-re / si-ess!
7.) És én hirdetem
testvéreimnek a Te / ne-ve-det * az Egyháznak
közepette dí-csér-lek
/ Té-ged.
8.) És hirdettetik az Úr a jövendő nemzedék-nek
+ a népnek, mely
egy-kor / szü-le-tik * melyet maj-dan az / Úr te-remt. (s—l-s-f—s)
Az
Evangéliumban ma a passiót halljuk.
Az A-évben a Máté-, B-évben a Márk-
illetve C-évben a Lukács-passió áll.
FELAJÁNLÁSRA
(SZ.V.U.: 65.):
1.) ÁLL A GYÖTRÖTT ISTEN-ANYJA,
- Kín az arcát könnybe vonja.
|
| Úgy siratja Szent Fiát, - Úgy siratja Szent Fiát.
2.) GYÁSZ A LELKÉT MEGGYÖTÖRTE,
- Kín és bánat összetörte |
| Tőrnek éle járja át, - tőrnek éle járja
át.
(dallam: Gimesi kéziratos énekgyűjtemény,
1844.;
szöveg: „ Stabat Mater dolorosa
’’, Sík Sándor fordítása)
COMMUNIO
(Graduale
Hungaricum: 128. o. /133.;Máté 26,42; 21. zsoltár):
Zsoltárversek: lásd Tractus
ÁLDOZÁSI NÉPÉNEK (Ho.: 61.):
1.) A FÉNYES ISTEN
ARCOT vér s fájdalom fedi: - Mint küzde szörnyű
harcot, hallgatva
hirdeti. ||: A főn, mely égi
bérre - százszorta érdemesb, |
szúr vad tövis füzére, - így még dicsőbb, nemesb .:||
2.) Ő ISTEN
EGYSZÜLÖTTE, Mindenható Király; - S most győz a düh
felette, csúfos halált kínál. ||: Nincs benne semmi épség, - letört virág a
test, | S mégis mily égi szépség, - Mit rózsa
pírja fest.:||
3.) ALÁZVA, TÖRTEN
ÁLLOK a Szent Kereszt alatt, - e könny legyen a
zálog, mily hőn
sirattalak! ||: E könny szívem
tanúja, - hogy már híven
szeret, | Ó vedd szívedbe újra, - itt adj örök
helyet! :||
(szöveg: új; dallam:
ismert német koráldallam)
KIVONULÁSRA
(SZ.V.U.: 63.):
1.) A KERESZTFÁHOZ
MEGYEK, - mert máshol nem lelhetek -
nyugodalmat
lelkemnek. ||: S ott talállak, ó Szűz Anya, - fájdalom közt
bágyadozva, - Tőr
járja át lelkedet.:||
2.) MELY GYÖTRELEM
VOLT NEKED - isteni szülöttedet - látni szegény
jászolban. ||: S
midőn annyi ellenségek - romlására esküvének: - tőr veré
át lelkedet.:||